Nyelvstúdiónk névválasztása során fontos szempontként szerepelt az a tény, hogy egy jól hangzó, sokak által ismert olyan jelképpel azonosuljunk, melynek szimbólikus jelentése kötődik nyelviskolánk filozófiájához.

Greenwich London egyik legközkedveltebb városrésze, mely a Temze partján fekszik. Már I. Edward korában is szorványosan lakott település volt, azonban az igazi fejlődés az 1400-as évek első felében indult el. A városrész, mely több kisebb település együttesét alkotta, régóta jó hírnevet szerzett tengerészeti és katonai vonatkozásait tekintve. Humphrey Plantagenet, Gloucester hercege, 1433-ban a palotához csatolta a Greenwich Parkot. A település adott otthont a Greenwich Palace-nak, ahol VIII. Henrik 1491-ben meglátta a napvilágot. Henrik uralkodása idején a település rohamos fejlődésnek indult. 1516-ban itt született meg Henrik lánya, Queen Mary (Bloody Mary), majd 1533-ban I. Erzsébet (The Virgin Queen). A palotát 1660-ban lerombolták. Számos híresség fordult meg itt Nagy Péter cártól, Charles Dickens-en át Bob Hope-ig. A parkot, amelynek területén a Királyi Csillagvizsgálón (Royal Observatory) kívül a Nemzeti Tengeri Múzeum (National Maritime Museum) és a Királyi Tengerészeti Főiskola (Royal Naval College) is található, az UNESCO 1997-ben világörökséggé nyilvánította.

Nyelvoktatással kapcsolatos jelképünkként a Royal Observatory épületét választottuk.

Az elmúlt évezred utolsó harmadában Greenwich neve fogalommá vált, a csillagászat, a térképészet illetve a geográfia területén egyaránt. Humphrey Plantagenet, Gloucester hercege nevéhez fűződik a Christopher Wren által tervezett, a folyó felett magasodó északra néző domb tetejére építetett óratorony is. 1675-ben II. Károly határozatot hozott a történelmi és tudományos szempontból kiemelkedő obszervatórium megépítésére - tetején a boltozatos Octagon Szobával - az egykori óratorony helyén, melynek célja a pontos csillagászat, a hajózás, valamint a földrajzi hosszúság megállapítása volt. Első igazgatójának és királyi csillagásznak John Flamsteed-et (1646 - 1719) nevezte ki. Számos sikertelen próbálkozás után a parlamenti bizottság egy tengerre vihető pontos óra megalkotásában látta a megoldást, ezért pályázatot írtak ki. Kereken 20.000 fontot helyeztek kilátásba annak a feltalálónak, akinek szerkezete a hajó helyzetét fél percen belüli pontossággal meg tudja határozni. Egy Yorkshire grófságból származó ácsember, bizonyos John Longitude Harrison (1693 - 1776), 1728-ban sikerrel kecsegtetető találmánnyal állt elő. Újfajta gátszerkezetet épített, amely szabályozza az inga járását, megalkotta a több fémből készített ingát, amelynek hossza a hőmérsékletváltozással nem módosul. Többszöri átdolgozás és továbbfejlesztés után, csak 25 évvel később fogadták el művét, miután a próbaúton az óra két hónap elteltével is csupán 4 másodperc eltérést mutatott. A greenwich-i intézetben végzett nagyszámú megfigyelés és adat felhasználásával, 1765-től kezdve Tengerészeti Évkönyv (Nautical Almanach) sorozatot indítottak, ami mind a mai napig fontos kelléke bármely hajónak. A könnyen kezelhető összeállításban a hosszúság- és szélesség meghatározását segítő adatok találhatók. Mivel az adatokat a greenwich-i délkörre vonatkoztatva közölték, jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a tengerészek körében egyre népszerűbbé váljanak. Több, mint egy évszázaddal később a Washingtonban rendezett meridián konferencia végre meghozta a sokak által oly régóta várt megállapodás. A Washingtoni Nemzetközi Egyezményben (1884) a következő fontosabb alapelvek lettek deklarálva:

• Az egész világon egységes és egyetlen kezdő meridiánra van szükség a létező számos különböző helyett.
• A világ standard szerint, a kezdő meridián (az Északi és Déli sarkot összekötő délkör; hosszúsági kör; 0°) a greenwich-i obszervatórium fő teleszkópján fut keresztül. Ettől a vonaltól kell számítani a keleti és nyugati hosszúságokat egészen 180°-ig.
• Minden ország elfogadja az egyetemes nap fogalmát (universal day), ami nem más mint a középszoláris nap (Mean Solar Day), amely Greenwich-ben éjfélkor kezdődik és 24 órából áll.
• A tengerészeti és csillagászati nap az egész Földön ekkor veszi kezdetét.

Az obeszervatórium hivatalos funkcióját 1957-ig töltötte be, azóta a csillagvizsgáló máshova költözött, az épület pedig múzeumként működik.

Greenwich, illetve a Royal Observatory hírneve évszázadokon ár töretlen, és ehhez kapcsolható a következő közmondás: "Greenwich, ahol az idő lakik".

Greenwichről hasznos információkat találhatsz a http://www.rog.nmm.ac.uk weboldalon, angol nyelven.

Fotógaléria